május 7, 2024
 | 
írta 
Anna Míšková, a brünni Roma Kultúra Múzeumának történésze és a romák népirtásával foglalkozó IHRA Bizottság 2023-as elnöke.

A roma népirtás és a romaellenes diszkrimináció elferdítése napjainkban

1995. május 13-án négy 17 és 21 év közötti fiatalember betört egy családi házba a csehországi Žďárnad Sázavou-ban, ahol egy roma család élt. Egyikük egy baseballütővel többször tarkón ütötte Berky Tibort, halálos sérüléseket okozva. Berky Tibor öt gyermek édesapja volt, akik szemtanúi voltak a gyilkosságnak. A rasszista indíttatású gyilkosság egyike volt a sok hasonló gyilkosságnak, amelyek az 1990-es években történtek Csehországban. Ez abban csúcsosodott ki, hogy Molotov-koktélt dobtak egy roma család otthonába, ami a kétéves kislány, Natálie testének 80%-án harmadfokú égési sérüléseket okozott, amikor az üveg a kiságyába esett. A kislány életre szóló következményekkel élte túl.

Ugyanazon a napon, amikor Berky Tibort megölték, Lety u Písku-ban Václav Havel cseh elnök jelenlétében tartották az első megemlékezést, ahol a második világháború alatt a lety u Písku-i koncentrációs táborban elpusztult romák emlékművét avatták fel, miközben közvetlenül mellette egy nagy sertéstelep állt.

2018 februárjában, alig néhány hónappal a Lety u Písku-i sertéstelep megvásárlási szándékának bejelentése után, egy disznófejet helyeztek el az ottani roma áldozatok emlékművénél. Az elkövető azt állította, hogy így akarta kifejezni nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy állami pénzt költenek a romák egykori koncentrációs táborának helyén álló sertésfarm megvásárlására. Miroslav Brož aktivista, a Konexe cseh-roma egyesület elnöke elmondta, hogy szerinte ez a cseh társadalomban uralkodó hangulat következménye, és legalábbis a romák és szintik népirtásának megkérdőjelezése vagy lekicsinyítése, ami Csehországban és azon kívül is széles körben elterjedt jelenség.

A roma és szintó áldozatok elleni bűncselekmények elismerésének hiánya

A náci korszakban elkövetett atrocitások még mindig hosszú árnyékot vetnek a történelemre. Nemcsak hatmillió zsidót irtottak ki kegyetlenül, hanem egy gyakran elfeledett csoportot is - a romákat és szintiket. Az ezzel az etnikai csoporttal szembeni diszkrimináció nem ért véget a koncentrációs táborok felszabadításával, hanem továbbra is fennáll, ami a roma népirtás széles körben elterjedt elferdítésében és elhanyagolásában érhető tetten.

Sajnos a romák elleni népirtás a náci korszak egyik kevésbé ismert bűnténye maradt. Az elismerés hiánya a torzítás káros formája, amely a roma közösséggel szembeni káros sztereotípiák és a folyamatos megkülönböztetés fenntartását szolgálja. Ez egy erős emlékeztető arra, hogy a torzítás nem korlátozódik a holokauszt tagadására vagy bagatellizálására, hanem más áldozatokra is kiterjed. Még mindig találkozunk a romák és szintik II. világháború alatti szenvedésének tagadásával vagy megkérdőjelezésével. A társadalomban még mindig él az a vélemény, hogy a romákat életmódjuk és "alkalmazkodóképességük", sőt "örökletes bűnözésük" miatt gyilkolták meg.

A roma népirtás elferdítése hatással van társadalmunkra

A torzítás azzal fenyeget, hogy elbizonytalanítja a történelmi igazságot, eltorzítja a kollektív emlékezetet, és veszélyezteti az emberi jogok e súlyos katasztrófájából levont tanulságok integritását. A roma népirtás kitörlése a náci bűnökről szóló elbeszélésekből a folyamatos társadalmi marginalizálódást szimbolizálja, megerősítve az évszázados előítéleteket, megbélyegzést és megkülönböztetést.

A történelem elferdítése, annak különböző formáiban, erős fegyver, amelyet a gyűlölet, a szélsőségesség és az idegengyűlölet szítására használnak. A roma népirtás elferdítése nem elszigetelt történelmi hazugság: a jelenben is visszhangzik, és közvetlenül befolyásolja a roma közösség társadalmi helyzetét és mentális egészségét. A romákkal szembeni tartós előítéletek, amelyek társadalmi kirekesztés, diszkrimináció és szegregáció formájában nyilvánulnak meg, a múlt aggasztó folytonosságáról árulkodnak.

Pontosan ezért kell továbbra is felvilágosítanunk a romák elleni népirtás szörnyűségeiről, megemlékeznünk az áldozatokról, támogatnunk kell a témával kapcsolatos kutatást és a megbízható források terjesztését. Ezért kell támogatnunk az olyan intézményeket, mint a múzeumok és emlékhelyek, amelyek ma létfontosságú szerepet játszanak az antiszemitizmus és a cigányellenesség elleni küzdelemben.

Az áldozatok emlékére, a túlélők méltóságáért, az emberi jogok és az egyenlőség jövőjéért egyesüljünk a náci korszak bűneinek elferdítése ellen. Emlékezzünk a roma népirtásra, ne úgy, mint a történelem elfeledett lábjegyzetére, hanem úgy, mint az előítéletek veszélyeire való éles emlékeztetőre.

‍Ablog egyes hozzászólói által kifejtett nézetek nem feltétlenül tükrözik az Európa Tanács, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), az Egyesült Nemzetek Szervezete, az UNESCO, illetve az Európa Tanács, az Európai Bizottság, az IHRA, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), az Egyesült Nemzetek Szervezete és az UNESCO tagállamainak tisztviselői által képviselt nézeteket.

Legújabb hírek

Mit tehetünk a holokauszttagadás és -torzítás ellen?

Az UNESCO és az ENSZ a Zsidó Világkongresszussal együttműködve készített új jelentése szerint a közösségi média platformokon a holokausztról szóló anyagok több mint 16 százaléka (minden 20 bejegyzésből több mint 3) tagadja vagy elferdíti a holokauszt alapvető tényeit.
OLVASS TOVÁBB!

A holokauszt eltorzítása ellen az EU-ban: EU-stratégia és uniós finanszírozási lehetőségek

A holokauszttorzítás elleni küzdelem jelentős szerepet játszik az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a zsidó élet támogatásáról szóló uniós stratégiában, valamint a most induló uniós finanszírozási felhívásokban.
OLVASS TOVÁBB!

Mi a múzeumok és emlékhelyek szerepe a torzítás ellensúlyozásában?

Íme három ok, amiért a múzeumoknak és az emlékhelyeknek kulcsszerepük van a világszerte növekvő holokauszttorzítás elleni küzdelemben.
OLVASS TOVÁBB!